+36 30 / 227 8208 | ezotthon@gmail.com

Bakos Attila: Jóga, kreativitás, intuíció - a tudat feletti meditáció

2017.06.08. csütörtök 17:30
A Narada Akadémia soron következő pécsi jógapszichológia előadàsa. "A jóga pszichológia azon az elméleten alapszik, hogy a létezésnek rengeteg szintje van. Mindannyian tudatában vagyunk egy „testnek és elmének", de ezek, a keleti gondolkodás szerint, csak részei a teljes egésznek. Ez csak kettő a számos különböző szintből, melyek mindegyikének megvan a maga rendszere és működési területe. Mindegyik egy bizonyos kvalitást ad tudatunknak abban a pillanatban, hogy tudatosítjuk, és fogalmaiban gondolkodunk." /Bakos Attila/

"Tudatosítunk egy működési szintet az elme fölött, amely letekint, és megfigyeli azt, mikor ilyeneket mondunk: „Ma nem gondolkodom világosan", „Nem tudom kiverni ezt a gondolatot a fejemből". Gyakran úgy gondolunk a testünkre, mint valamire, amit használunk. De ritkán nézünk szembe a logikus következtetéssel, hogy az elménket is így „használjuk". Az a részünk, amely megfigyeli a gondolatainkat, képes megtanulni a szabályozásukat, ellenőrzésüket, használatukat is.
A jóga pszichológiájában központi helyet foglal el ez az elmélet, miszerint több különböző létezési szint van, és mindegyik képes megfigyelni és ellenőrizni az alatta lévőt. Számos ilyen szint létezik a mindennapi gondolkodás síkján túl. A jóga és meditáció munkája és játéka e magasabb szintek szisztematikus felfedezése, fejlesztése és a velük való kísérletezés.
A leírásokban öt fő szint jelenik meg. Az ősi iratokban „burkoknak" nevezik ezeket, mivel a fejlettebb szint az előzőn belül található. Minden burok beborítja és elhomályosítja a szubtilisabb tudatszintet, amit magában foglal. Ez az öt szint vagy burok átíveli az emberi természet teljes spektrumát. Az általuk formált folytonosság egyfajta lépcsőzetes létrát alkot, ami minden fejlődés és növekedés alapja. Ebbe a keretbe belefér a fejlődéselmélet, a terápiás folyamat, a filozófia, vallás és művészet minden aspektusa, ami az ember magasabb képességeinek kibontakoztatására koncentrál. 
A növekedés egységes folyamat: a biológiai evolúció az egysejtűtől az emberig, a pszichológiai evolúció a gyermektől a felnőttig, a terápiás evolúció a mentális betegségtől az egészségig és az egyetemes tudatosság fejlődése a misztikumban, mind beletartoznak ebbe a növekedési folyamatba. Mindegyikük a hosszú út egy lépésével foglalkozik. Mindegyik az egésznek egy részletét írja le.
Ebből a nézőpontból nagyon hasznos és lényeges a létezési szintek vagy burkok fogalma. Ez talán az egyetlen olyan keret, melyen belül az ember összehasonlíthat és ütköztethet olyan különböző területeket, mint a jóga, a biofeedback , az álomkutatás, az orvostudomány és a pszichoterápia. Ez a többszintes elmélet kényelmesen magában foglalja mindezeket. A biofeedback számunkra egy módszer, mely megtaníthatja az embereket arra, hogy tudatosítsák és megtanulják ellenőrizni a testnek azon területeit, melyeket akaratlagosan eredetileg nem tudtak befolyásolni. Az ősi jógik mesterien uralták ezt a folyamatot. Jelentősége nem a szenzáció, hanem a szerep, amit a belső állapotok tudatosításában betölt.
Szót kell ejtenünk a légzésről és az energiáról, arról a szintről, amely intim összeköttetést jelent a test és a tudat között. A jóga pszichológiának ez az aspektusa a légzési ritmusokkal, valamint ezeknek a belső folyamatokra és a tudatra gyakorolt hatásával foglalkozik. A jóga tudománya megfogalmazza, hogy a látens energia koncentrálása, felhalmozása és irányított kiengedése adja a kulcsot a magasabb tudatállapotok eléréséhez és integrálásához. Ez az energia annyira szubtilis, hogy nem is észleljük azonnal. Szó lesz arról, hogyan alkalmazhatjuk a légzés tudományát az energia konzerválására és fókuszálására mind a fizikai, mind a tudati síkon.
A jóga szembeállítja az elme megfigyelésének nyugati módszerét, mely a viselkedést vizsgálja a jóga módszerével, melyben közvetlen tapasztalatok, befelé fordulás útján, meditációs technikák segítségével dolgoznak. Míg a nyugati pszichológia elsődleges célja az ego erősítése, a jóga pszichológiája hangsúlyozza, hogy az ego csak egy lépés a fejlődés útján. Amit gyakran „magasabb tudatállapotnak" és „misztikus jelenségnek" neveznek, valójában az emberi fejlődés további kiteljesedése. Éppolyan titokzatos egy hétköznapi felnőtt számára, amilyen titokzatos egy gyermeknek a felnőttek megértése. Ezt az egyszerű, de mély és kitartó, négyezer évvel ezelőtti, a Védákból eredő pszichológiát körvonalaztuk, és párhuzamba állítottuk a modern pszichológia koncepcióival.
Az olyan kifejezések, mint „lélek", „akarat" és „szokás" új értelmet nyernek. Megvizsgáljuk őket e pszichológia fogalmaival, melynek célja, hogy elvezesse az egyént a magasabb tudatállapotokhoz.
Jung és Freud pszichológiája egyaránt utat mutat a „tudattalan", vagyis az elme ismeretlen területeinek felfedezéséhez. Olyan utakat, ahol ez az ismeretlen réteg határt von a hétköznapi tudat és az azon túlmutató szintek közé. A következő burok akkor nyilvánul meg, amikor kifinomul egy non-verbális , megkülönböztető képesség, melynek alkalmazását gyakran a képzelet területén tapasztaljuk meg.
A következő, ötödik fejezetben megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik e megkülönböztetési képesség és „passzív akarat" további fejlődése az úgynevezett „üdvállapot" kialakulásával. Jó okunk van feltételezni, hogy ez az üdvállapot az emberi tudat természetes hajlama, és megtapasztalása mindannyiunk belső szükséglete. Az alvással kapcsolatos jelenlegi kutatások összeegyeztethetőek azzal az ősi megfigyeléssel, hogy mély alvásban az ember részlegesen megtapasztal magasabb tudatállapotokat. A tudat állapotváltozásait az éberből az alvásba, majd a mély vagy álomtalan alvásba, a biofeedback területéről ismert alfa, théta és delta hullámok rendszerében kifejezve vizsgálják. Szó lesz egy negyedik lehetséges tudatállapotról, mely az előző három integrálásának eredménye, és amely a legmagasabb emberi fejlődési lépcsővel kapcsolatos. Bemutatjuk e tudatállapot leírását az ősi indiai szövegekből.
Az öt burokban nyugszik a tiszta tudatosság. A jóga összehasonlítja a tudatosságot a pszichózis állapotával, amellyel néha összekeverik, mert mindkettő radikálisan különbözik a hétköznapi tudatállapottól. Amikor azonban a növekedés és fejlődés nézőpontjából vizsgáljuk, világossá válik, hogy a spektrum két ellentétes oldalán foglalnak helyet. A tudat fejlődésének hosszú folyamata, mely e két véglett között halad, egy hétlépcsős ciklusban fogalmazódik meg. Láthatjuk, mekkora segítség a pszichoterápia folyamata, és hogyan vezet betegséghez, ha ez a folyamat nem tud végbe menni.
Végül a csakrákra koncentrál, a tudatosság hét központjára, melyek előtérbe kerülnek a meditáció folyamata alatt. Ezek adják meg a belső valóság struktúráját, melyen belül az ember felfedezheti önmagát, és kifejlesztheti magasabb tudatállapotait. Minden csakra meghatározott viselkedéssel jár, ha az energia egy-egy csakrában koncentrálódik. Bemutatjuk minden csakra pszichológiai vonatkozásait, és annak következményeit, ha sikeresen vagy sikertelenül egységesítjük a csakrák ellentétes oldalait. Megvizsgáljuk, mi okból érdemes meditálni a különböző csakrákra. Láthatjuk, hogyan vezetett az egységes, érthető nyugati pszichológia hiányához az, hogy nem vettünk tudomást a felsőbb csakrákról."  /Bakos Attila/


http://www.narada.hu/